A közép-európai régióban csak Lengyelország produkált a magyarénál nagyobb éves szintű előrelépést - ők 7 helyet ugrottak a WEF skáláján, míg mi hatot; a zóna országait inkább visszaesés jellemzi, Szlovákia például a tavalyi 47. posztról a 60.-ra csúszott vissza, de nyolc pontot veszített a listán Szlovénia (45.) és hármat Románia (67) is. A magyar gazdaság ugyanakkor két év alatt 10 helyet lépett előre a listán, s ezzel az erős középmezőnybe tartozik. Nemzetközi megítélésünk jó az egészségügy, oktatás terén és a munkaerőpiac hatékonyságát tekintve is – kockázatosnak tartják viszont a magyar gazdaságot, az adók szabályozását, a finanszírozást és a korrupció mértékét; a WEF kedvezőtlenül ítélte meg emellett a kormányzati stabilitást, a bürokrácia hazai szintjét és az etnikum foglalkoztatását – és alacsony értéket állapított meg az innováció szempontjából is.

 

A listavezető idén Svájc, melyet Svédország követ; a harmadik Szingapúr, a az Egyesült Államok pedig a negyedik helyre került – két helyezést csúszva vissza a tavalyi felméréshez képest. A Világgazdasági Fórum összesen 139 ország éves gazdasági helyzetét vizsgálja – 12 szempontból és világszerte 13 ezer gazdasági vezető megkérdezésével.