Pár szó a nyugdíjról

A magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszer a nyugdíjba vonuláskor kieső kereset pótlására szerveződött, amit az aktív életszakaszban elért nyugdíjjárulék megfizetésért cserébe folyósít az állam. Itt fontos megjegyezni, hogy a megváltozott munkaképesség (rokkantság) kezelése 2012. január 1-jétől a nyugdíjrendszeren kívül történik.

Az öregségi nyugdíj kiszámításakor a legfontosabb szempont a kereset, illetve a szolgálati idő. Ez az alaptétel. A magyarországi statisztikai adatok legfőbb tárháza, a Központi Statisztikai hivatal (KSH) a kereset fogalmát úgy határozza meg, hogy számításba veszi a következő elemeket: az alapbér, illetve törzsbér (ez a teljesítmény és a ledolgozott idő alapján lehet több az alapbérnél); bérpótlékok; a kiegészítő fizetés; a prémium; a jutalom és a 13. és további havi fizetés.

A KSH az adminisztratív forrásokból történő adatátvétel után készíti el kimutatásait táblázatok és/vagy grafikonok formájában. Az adatok a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a teljes körű költségvetés, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetektől érkeznek. Ezen adatok alapján kimutatható az ország egyik legfontosabb gazdasági és szociális mutatója, az átlagkereset, amelyet a KSH végül országos, régiós, megyei és egyéb közigazgatási terület szerinti lebontásban is közöl.

A szolgálati idő, a legegyszerűbben fogalmazva, az az időszak, amely alatt volt keresetünk. A Magyar Államkincstár általános megfogalmazása szerint „minél hosszabb szolgálati időt szerez a nyugdíjigénylő, annál magasabb mértékű, összegű nyugellátásra jogosult.” Az 1957 után születettek számára a nyugdíjkorhatár 2021-ben 65 év. Öregségi teljes nyugdíjra 20, résznyugdíjra való jogosultsághoz pedig 15 év szolgálati időt kell leigazolnunk. A harmadik típus a nők kedvezményes öregségi nyugdíja, amelyre életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik (a jogosultsági idő összetett fogalom, értelmezéséhez ajánljuk a Kormányhivatal idevágó nyugdíjfüzetének alapos átolvasását).

E két tényező alapján végzik el számításaikat a Nyugdíjbiztosító munkatársai a saját bevallásuk szerint is a bonyolultabb rendszerek közé tartozó magyar nyugdíjrendszer több évtizedes szabályai szerint. Léteznek azonban online kalkulátorok, amelyek meglehetős pontossággal képesek megmondani a várható összeget. Természetesen a bonyolultabb eseteknél sem kell aggódnia senkinek, mert az illetékes hivatalban személyesen, illetve elektronikus levél (email) útján is részletes tájékoztatást nyújtanak az érdeklődőknek.

Bruttó? Nettó? Melyik számokkal kell foglalkozunk?

A lakosság keresetének átlaga, tehát az átlagkereset csalóka szám, mivel nem alkalmas arra, hogy közölje az olyan, lényeges anyagi különbségeket, amelyek az állampolgárok eltérő mértékű kereseteiből adódóan állnak fenn. Tömören fogalmazva, ha egy tízfős csoport egyik tagja a dupláját-tripláját keresi annak, amit a többi kilenc, az átlagkereseti mutató meglehetősen megnyugtató lesz. Mivel azonban a statisztika kifejezetten a társadalmunk minél pontosabb leírását szolgálja, adja magát, hogy árnyaltabb eredményt mutató módszert alkalmazzunk. A kilenc fő keresete között is lehet eltérés, ezért a medián fogalmához fordulunk segítségért. A medián az a szám, amely az összes szám emelkedő sorrendbe állítása után a sor közepén található: ő az adatsor közepe, a sorban egyenlő távolságra áll a legalacsonyabb és a legmagasabb számtól. Bár sok szempontból, de főleg a lakosság keresetének pontosabb leírása szempontjából a medián alkalmazása a célszerűbb, mi most a nyugdíjunkat szeretnénk kiszámolni, márpedig az online kalkulátorok, és nem mellesleg maga az Állami Kincstár is (amelybe 2017. november 1-jétől az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság beolvadt) a születésünk éve és a nettó, vagyis a már leadózott átlagkeresetünk alapján számolnak, ezért a továbbiakban mi is csak ezzel az adattal foglalkozunk.

Még egy fontos adat: 2019. elején az országban 2 millió nyugdíjkorhatárt betöltött, azaz 64 éves és annál idősebb ember élt, akiknek 92%-a öregségi nyugdíjban részesült, további 8%-uk egyéb ellátást kapott.

Országos és Fejér megyei keresetek

Mivel a legtöbb, a nyugdíj mértékére vonatkozó adatunk 2018-as, az átlagkereset esetében is az akkori számokat idézzük fel. A 2018. január és szeptember közötti időszakot, tehát az I-III. negyedévet nézve, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete az országban 324.000 forint, míg a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagfizetés nettó 215.500 Ft volt. Fejér megyében 210.007 forintot jegyeztek fel (2021. I-III. negyedévre ez már 277.675 forintra emelkedett). Összehasonlításképpen, Budapesten ugyanekkor átlagosan 270.292 forintot kerestek, a legalacsonyabb, 150.956 forintos átlagkeresetet pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vitték haza a munkavállalók.

Fejér megyei nyugdíjak

A KSH 2019-ben kiadott 2018. évi beszámolója szerint az öregségi nyugdíjasok havi átlagos ellátása 129.637 Ft volt. Budapest (154.300 Ft) után Fejér megyében volt a legmagasabb (134.200 Ft), kevéssel lemaradva következett a harmadik helyen Pest megye (134.000 Ft). A húszas lista végén Szabolcs-Szatmár-Bereg megye végzett 115.600 forinttal. Bár az összegek azóta némileg változtak – emelkedtek, igaz, közben folyamatos az infláció is –, az arányok többnyire azonosak maradtak: továbbra is a nyugati régiók megyéi állnak az élen. Az előbb említett dobogósokat Komárom-Esztergom, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyék követik a listán.

A fejér megyei nyugdíjasok számlájára tehát 2018-ban átlagban 134.200 forint érkezett havonta, ami a 210.007 forintos megyei átlagkereset 63%-a. Ez országos szinten meglehetősen jónak számít, bár a nyugodt mindennapokhoz még mindig kiegészítésre szorul. Egy ország demográfiai változásait számtalan módszerrel lehet modellezni, pontosan megállapítani azonban képtelenség. Ezért nem lehet tudni, hogy a jövőben a gazdaságilag inaktív népesség, vagyis akik sem foglalkoztatottként, sem munkanélküliként nincsenek jelen a munkaerőpiacon, mekkora terhet rónak majd a gazdaságilag aktív népességre; ebből következően azt sem, hogy a mindenkori kormány erre hogyan reagál, esetlegesen milyen módon változtat a nyugdíjrendszeren. Egy szinte biztos, hogy a nyugdíj intézménye marad, viszont valószínű, hogy idős korunkra a megítélt ellátás már nem rendelkezik majd olyan vásárlóerővel, mint akár napjainkban. Ilyen esetekben hasznos, sőt alapvető fontosságú megoldás a nyugdíjbiztosítás vagy más nyugdíj előtakarékosság.

Mikortól érdemes előre gondoskodni?

A 2011-es népszámlálás szerint Fejér megyében a lakosság 27,8%-át a 40-59 év közöttiek, 6,1%-át a 60-64 év közöttiek, 15,8%-át pedig a 64 évnél idősebbek tették ki. Az öngondoskodás az első korcsoport esetében a leggyakoribb. Érdemes a várható havi nyugdíjunkat fejben kiegészíteni – hogy mennyivel, azt mindenki maga, a legjobb belátása szerint szabja meg. Ehhez választhatjuk a különféle öngondoskodási megoldásokat. Amint tudjuk, hogy mennyi plusz havi bevételre lenne szükségünk a vágyott életszínvonal fenntartására, jön a kellemetlenebb feladat, mégpedig az, hogy eljátsszunk a gondolattal, hogy mennyi ideig szeretnénk nyugdíjban részesülni. Ez a finomabb megfogalmazása annak, hogy mennyi évet adunk magunknak a Földön. Ha ezeket végiggondoltuk, kapunk egy képet arról, hogy mekkora lesz a teljes befizetendő összeg, amit aztán havi lebontásban utalunk el a megtakarításunkat kezelő pénzintézetnek. A megfelelő partner kiválasztásában segíthetnek az adott cégek szakemberei, vagy független pénzügyi tanácsadók. Mindenképpen olyanhoz forduljunk, akinek a szakterülete a nyugdíj előtakarékosság. Természetesen minél előbb elkezdünk félretenni a nyugdíjas éveinkre, annál kisebb összeget kell befizetnünk havonta. Ezért érdemes nem az utolsó aktív évekre halogatni, és belevágni legkésőbb akkor, amikor a fentebb említett 27,8%-ba lépünk.