Ilyenkor először azt kell tisztázni, mely helyszínek számítanak telephelynek, majd a törvényi előírások szerint fel kell osztani az adóalapot. A bevallásnál a működés tényleges körülményei legalább olyan fontosak, mint a cégnyilvántartásban szereplő címek. Ez a könyvelés során is fontos szempont.

Mikor keletkezik adókötelezettség több településen?

A helyi iparűzési adót annak az önkormányzatnak kell megfizetni, amelynek területén a vállalkozás székhellyel vagy telephellyel rendelkezik. Telephely lehet például egy tartósan használt iroda, műhely vagy üzlet, de a minősítéshez a konkrét működést is vizsgálni kell. 

Egy cím bejelentése önmagában nem dönti el, hogy az adott helyszín telephelynek számít-e, ez pedig az adóalap települések közötti megosztását is befolyásolja.

Az adó alapja főszabály szerint a nettó árbevételből indul ki, amelyet a törvényben meghatározott tételekkel lehet csökkenteni. Ilyen lehet az eladott áruk beszerzési értéke vagy az alvállalkozói teljesítések értéke, de a levonás feltételei kötöttek. 

Nem minden költség csökkenti tehát az adóalapot. Az adó mértékéről az önkormányzat dönt, a törvényi felső határ két százalék; emiatt a fizetendő összeg településenként eltérhet.

A felosztás alapja a vállalkozás működése

Ha több településen is fennáll adókötelezettség, előbb az összesített adóalapot kell meghatározni, majd a jogszabály szerinti módszerrel szétosztani az érintett helyszínek között, nem pedig a már kiszámított adót arányosan elosztani. A településekre jutó adóalap alapján külön állapítják meg az egyes önkormányzatoknak fizetendő összeget.

A felosztásnál szerepet kaphatnak a személyi jellegű ráfordítások és az eszközértékek. A szabályok meghatározzák, mikor melyik módszert vagy ezek milyen kombinációját kell alkalmazni; a választást a vállalkozás adatai és tevékenysége befolyásolhatják. 

Például egy városi székhellyel és egy másik településen működő raktárral rendelkező cégnél számíthat, hányan dolgoznak az egyes helyszíneken, illetve milyen eszközök kapcsolódnak az ottani működéshez. A telephelyek számából önmagában nem következik az adóalap megosztásának aránya.

Pontos nyilvántartás nélkül könnyű hibázni

A számításhoz célszerű naprakészen rögzíteni, hol dolgoznak a munkavállalók, milyen eszközöket használnak, és melyik településhez kapcsolódik az adott tevékenység. Új iroda vagy raktár nyitása, illetve egy működési hely megszüntetése az adókötelezettséget is érintheti. 

A bevallást elektronikusan, a NAV rendszerén keresztül kell benyújtani, a fizetendő adót pedig az érintett önkormányzatok számlájára kell utalni. A településenkénti adatokat és összegeket ennek megfelelően kell feltüntetni. A határidőket, az önkormányzati adómértéket és az alkalmazandó megosztási szabályt minden évben ellenőrizzék, különösen akkor, ha a vállalkozás működése közben megváltozott.