
Milyen adókat kell megfizetned a részvényeid után?
2025.12.09.
Bármennyire csábítóak is a részvények által kínált hozamok, az adózás sokszor az a kellemetlen részlet, amiről nem szabad megfeledkezni. Az alábbi írás célja, hogy bemutassa, hogyan is zajlik a részvények árfolyamnyereségének és osztalékainak adózása, és milyen gyakorlati lépéseket tehetsz meg a könnyebb eligazodás érdekében.

Ezen kérdésekbe belemerülve fontos észben tartani, hogy a szabályozások folyamatosan változnak, ezért hasznos lehet egy adótanácsadó közvetlen útmutatását igénybe venni.
Adózási kérdések a részvénybefektetéseknél
Ahogy az iO Charts is írja blogjában, a részvénybefektetéseid nyereségének két alapvető forrása van. Az árfolyamnyereség, ami akkor keletkezik, ha sikerült magasabb áron eladnod a papírokat, és az osztalék, amit a részvényt birtokló befektetők kapnak. E két bevétel után különböző módon kell adózni, figyelembe véve, hogy melyik ország tőzsdéjére jegyezték be a társaságot, és hogy hol vagy adórezidens.
Magyarországon a 2025-ös év közepétől az osztalékok 15%-os személyi jövedelemadóval (SZJA) adóznak, valamint 13% szocho is kapcsolódik hozzájuk, igaz, utóbbit nem minden esetben szükséges fizetni.
Ellenőrzött tőkepiaci ügylet és határai
Hasonlóan a mindennapi élethez, a tőzsde is megköveteli a rendszerességet és a szabályokhoz való alkalmazkodást. Az ellenőrzött tőkepiaci ügylet (ETÜ) az olyan tranzakciókra utal, amelyek egy ellenőrzött brókeren keresztül bonyolódnak. Ilyen például a részvények és ETF-ek kereskedelme. Az ETÜ egyik előnye, hogy a veszteségek és nyereségek ellentételezhetők, amennyiben szabályozott piacon történik az ügylet.
Fontos, hogy a brókercég az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén legyen bejegyezve. Ez magában foglalja az amerikai részvénypiacokat is, ahol a tranzakciók szintén ETÜ-nek számítanak.
Kettős adóztatás és a forrásadó jelentősége
A kettős adóztatás elkerülésével kapcsolatos egyezmények célja, hogy megvédjék a befektetőket a kettős adóterhektől. Az ilyen nemzetközi egyezményekkel rendelkező országok nem vonnak le ismételten adót az osztalékból. Az amerikai részvények esetében viszont 2024-től már nem áll fenn ilyen megállapodás Magyarországgal, így a forrásadó mértéke elérheti a 30%-ot.
Képzeld el, hogy egy amerikai cég részvényének osztalékát addig, amíg érvényben volt az egyezmény, csak 15% adó terhelte; utána pedig a megduplázódott 30% miatt máris kisebb lett a tényleges nettó hozam. És mindez abból a tényszerű változásból adódik, hogy a különböző országok eltérően próbálnak bevételhez jutni.
Gyakorlati tapasztalatok a részvények adózásával kapcsolatban
Az árfolyamnyereség adózása lényegesen egyszerűbb, mivel egyenlegét 15% SZJA terheli. Itt az a kérdés, hogy sikerült-e magasabb áron eladnod, mint amennyiért vásároltad. Az osztalékok szabályai bonyolultabbak lehetnek; a forrásadó, az országos szabályozások és a tőzsdére vonatkozó előírások mind-mind befolyásolják, mennyit kapsz végül kézhez.
Ha TBSZ, azaz Tartós Befektetési Számlán tartod a részvényeidet, az sokat segíthet, mert bizonyos esetekben adómentességet biztosít, amennyiben öt éven keresztül fenntartod a számlát, ami változhat a kamatok vagy osztalékok átváltásával.
Az iO Charts többek között abban segít a befektetőknek, hogy részletekbe menően megértsék és értékeljék a részvényekkel kapcsolatos lehetőségeket. Automatizált grafikonokkal és speciális elemző cikkekkel teszik hatékonyabbá a pénzügyi döntéshozatalt.
Rádió online
A lejátszó Adobe Flash Player 10-et igényel.
Innen letöltheted.
Eseménynaptár